Néztem egy filmet, mint sokszor máskor, és eszembe jutott, egy íz, amit csak egyszer éreztem a számban. És most jöhetne valami csaj, aki így meg úgy nézett ki, de inkább úúúúúúúgy…. huh… de nem jön, helyette férfi jön, csak nem ilyen kontextusban. Frissen borotvált karján megfeszült az izom, haja kacéran lófarokba kötve. Ő volt a… [Tovább…]
Október 24, 2010
Nem létezik. Nem feltétlenül ő nem létezik, hanem ez a szó, hogy “szeret” talán ez nem létezik, benne. Hiányos a szótára, lukak tátongnak rajta és ez a lukacsosság az ő hibája, de én. Én szeretem. Ez létezi, ez a szó bennem van, fel-emészt. És tömködném be eme apró hiányosságokat, foltokat rajta. Toldoznám foldoznám. Nem hiába,… [Tovább…]
Október 14, 2010
Bebagatelizáltam magam mellé, néha vágytam a mellei közé, vonzalmam az első pillanattól adott volt, és azóta is konstans változatlan sosem csillapodó tényezőként kezeltem. Ez olyan jól sikerült, hogy tétlenségemben ezen az egyenesen egyensúlyoztam, nem billentem le a kötélről soha. Mindig is a megközelíthetetlenség okozta kihívás emelte magasabbra a lécet, amelyet olykor leverve, olykor elérve huppantam… [Tovább…]
Október 14, 2010
Az ötletek végesek, jegyezte le újra Esti a noteszébe, az aznapi órák anyagát mindig este, már lámpafény mellett volt kénytelen átmásolni szörnyű kéziratait, hogy később is elolvashass azokat, illetve egyéb okokat is képes volt felsorolni egy üveg bor után. A napi rutin, amit az egyetemi órák sarjaiként keletkező jegyzetek átmásolása okozott nyugalommal ruházták fel az… [Tovább…]
Szeptember 3, 2010
Marianna D. Birnbaum a magyar származású amerikai irodalmár hölgy, aki most a magyar irodalom három jeles képviselőjével ült le interjút készíteni. Spiró György, Esterházy Péter és Konrád György három olyan karakter, akiken keresztül nem csak a zsidóság identitás problémáihoz kerülhetünk közel, hanem sok mást is… A könyvet a 2009-es Jeruzsálemi könyvvásár indukálta Birnbaumban, amelyről a… [Tovább…]
Szeptember 2, 2010
Esterházy Péter a könyvhéten jelentette meg új könyvét, az Estit, amely Kosztolányi Dezső fiktív regényhősének kalandjainak a folytatása – Esti Kornélé. A kötet a teljesség igénye nélkül fűzi tovább a már meglévő történeteket, amelyek szólnak Kosztolányiról, az olvasóról, az íróról, de még sok minden másról is. Az első olyan kötete az írónak, amely már megjelent… [Tovább…]
Szeptember 1, 2010
Ezt nem kéne, gondoltam magamban, aztán újra: hogy de mégis – így küzdöttem a lelkiismeretemmel, de minden hiába, ő itt nyert – teret – én ott – semmit. “Nem kurva az, aki nem így vélekedik magáról, mégha pénzért dug is, akkor sem. Én sem így gondoltam, még akkor sem amikor bele…, és akkor sem amikor… [Tovább…]
Szeptember 1, 2010
Talán ünnepnap volt, vagy csak a már nem számolt napokban veszett el Gábor annyira, hogy lehet már karácsony volt és megfeledkezett róla, mert kávét is kapott, a koszt mellé, az ételbeadón keresztül, ami az ajtóra szerelt rugókból, reteszekből és egy fém tálcából állt mindössze. De nem is kellett több. A kávé – mert itt arról… [Tovább…]
Augusztus 28, 2010
Esti Kornél szűkösen érezte magát ebben a négyesben, szüksége volt egy nagyobb társaságra, talán egy egy…egy null… tízesre összesen, hogy kiélhesse magát. Meg-végig-(mélyen)át-élhesse mindazt ami benne volt található, meg; és nem tudott kijönni belőle. Ezt kívánta, csakhát nem jöhetett ez mégsem, össze: - Milyen az?! Hogy merészeled?! Te erkölcstelen utolsó disznó!!! – szólalt meg Esti… [Tovább…]
Augusztus 26, 2010
Esti nem érezte magát biztonságban ettől az érzéstől, a gondolataitól sosem tudott elzárkózni, azonban mit is érne, főhősünk gondolatok nélkül, vagy mit érne bárki más is gondolatok nélkül, Esti is ezen a véleményen volt, tehát nem akarta, hogy egy hús és vér droidként masírozzon az élő gondolatok közt – mivel nem is tudott igazán menekülni… [Tovább…]
Október 25, 2010
0