Az ötletek végesek, jegyezte le újra Esti a noteszébe, az aznapi órák anyagát mindig este, már lámpafény mellett volt kénytelen átmásolni szörnyű kéziratait, hogy később is elolvashass azokat, illetve egyéb okokat is képes volt felsorolni egy üveg bor után. A napi rutin, amit az egyetemi órák sarjaiként keletkező jegyzetek átmásolása okozott nyugalommal ruházták fel az… [Tovább…]
Szeptember 2, 2010
Esterházy Péter a könyvhéten jelentette meg új könyvét, az Estit, amely Kosztolányi Dezső fiktív regényhősének kalandjainak a folytatása – Esti Kornélé. A kötet a teljesség igénye nélkül fűzi tovább a már meglévő történeteket, amelyek szólnak Kosztolányiról, az olvasóról, az íróról, de még sok minden másról is. Az első olyan kötete az írónak, amely már megjelent… [Tovább…]
Augusztus 28, 2010
Esti Kornél szűkösen érezte magát ebben a négyesben, szüksége volt egy nagyobb társaságra, talán egy egy…egy null… tízesre összesen, hogy kiélhesse magát. Meg-végig-(mélyen)át-élhesse mindazt ami benne volt található, meg; és nem tudott kijönni belőle. Ezt kívánta, csakhát nem jöhetett ez mégsem, össze: - Milyen az?! Hogy merészeled?! Te erkölcstelen utolsó disznó!!! – szólalt meg Esti… [Tovább…]
Augusztus 26, 2010
Esti nem érezte magát biztonságban ettől az érzéstől, a gondolataitól sosem tudott elzárkózni, azonban mit is érne, főhősünk gondolatok nélkül, vagy mit érne bárki más is gondolatok nélkül, Esti is ezen a véleményen volt, tehát nem akarta, hogy egy hús és vér droidként masírozzon az élő gondolatok közt – mivel nem is tudott igazán menekülni… [Tovább…]
Augusztus 24, 2010
Esti Kornél szerelmes lett. Nem akart azzá lenni; pusztán a körülmények sodorták bele. Az, hogy nem volt boldog, pedig megpróbáltaz lenni, igazán, minden erejéből, hitéből próbálkozott. Az, hogy meg volt rá a lehetősége, mert a hölgyeménye magányos és elesett volt, akivel elbánt – ha van olyan, hogy – a sors. Az, hogy már régóta bensőséges… [Tovább…]
Augusztus 23, 2010
Esti Kornél mindig peches volt, ha a mindig az ezt megelőző jó pár percet jelentené. De nem. Háború volt. Esti háború, lehetett volna kora hajnal, vagy késő éjszaka, de csak este volt, és mint olyan Esti harcban állott a világgal, a saját belső világával, egész pontosan a belső világa állt harcban azzal, ami körülvette barátunkat.… [Tovább…]
Augusztus 22, 2010
Esti Kornél félt bevallani saját magának, hogy az országút, amin éppen haladt tova, nem valóságos. az aszfaltburkolat fehér csíkjai, amik amennyire szegélyezték éppen annyira keresztezték is Kornél útját. Ám ez korántsem zavarta, ellenben az, hogy ezek a csíkok egyre rövidebbekké váltak, annak ellenére hogy folyton közeledtek, az má annál inkább. Nem merte tudomásul venni az… [Tovább…]
Augusztus 14, 2010
Esti a fényes napsütésben ült a Margit-szigeten, miközben hatalmas vihar tombolt benne, hormonjai, amelyek a papírlapokon felkavaró táncot jártak; szexualitása újabb völgyből ért ki és most a hullám tetején lovagolt. Az ami kiváltotta mindezt nem volt több, mint egy pont, egy pontegy tökéletes mondat végén. Tökéletes volt az arca, nyaka íve, vonala amely arca szépségét… [Tovább…]
Augusztus 1, 2010
Szerény személyem unatkozna, ha nem tűnne olybá, hogy körülvan véve könyvekkel és beléjük is van temetkezve, mint dús asszonnyi keblekbe. Tehát nem lehetne azt mondani, hogy unalmam űzöm, bár egyik könyvből a mondat kerget át, mintha csak valami játék volna. Pedig komoly dolgokról van szó. IV. Béláról, vagy éppen drogos srácokról, de mégsem találom meg… [Tovább…]
Október 14, 2010
0