Nem létezik. Nem feltétlenül ő nem létezik, hanem ez a szó, hogy “szeret” talán ez nem létezik, benne. Hiányos a szótára, lukak tátongnak rajta és ez a lukacsosság az ő hibája, de én. Én szeretem. Ez létezi, ez a szó bennem van, fel-emészt. És tömködném be eme apró hiányosságokat, foltokat rajta. Toldoznám foldoznám. Nem hiába,… [Tovább…]
Esti Kornél szerelmes lett. Nem akart azzá lenni; pusztán a körülmények sodorták bele. Az, hogy nem volt boldog, pedig megpróbáltaz lenni, igazán, minden erejéből, hitéből próbálkozott. Az, hogy meg volt rá a lehetősége, mert a hölgyeménye magányos és elesett volt, akivel elbánt – ha van olyan, hogy – a sors. Az, hogy már régóta bensőséges… [Tovább…]
Esti a fényes napsütésben ült a Margit-szigeten, miközben hatalmas vihar tombolt benne, hormonjai, amelyek a papírlapokon felkavaró táncot jártak; szexualitása újabb völgyből ért ki és most a hullám tetején lovagolt. Az ami kiváltotta mindezt nem volt több, mint egy pont, egy pontegy tökéletes mondat végén. Tökéletes volt az arca, nyaka íve, vonala amely arca szépségét… [Tovább…]
Október 24, 2010
0