Madárkák
Bebagatelizáltam magam mellé, néha vágytam a mellei közé, vonzalmam az első pillanattól adott volt, és azóta is konstans változatlan sosem csillapodó tényezőként kezeltem. Ez olyan jól sikerült, hogy tétlenségemben ezen az egyenesen egyensúlyoztam, nem billentem le a kötélről soha. Mindig is a megközelíthetetlenség okozta kihívás emelte magasabbra a lécet, amelyet olykor leverve, olykor elérve huppantam… [Tovább…]
Október 14, 2010
0